2020. november 26., csütörtök

Sínhordási idő és annak csökkentése a kezelés során...

A dongalábas betegek sínhordási idejének a protokollja a kifejlesztés óta (1946) némileg változott.
Ponseti maga 3 hónapig tartotta a teljes 23 órás hordást, majd éjszakai + nappali alváskori hordásra váltott végül járáskezdéstől három éves korig csak éjszaka hordatta.

Jelen gyakorlatunk nem protokollszerű, sajnos!  De gondoljunk bele egy 3 hetesen kezdett 2500 gr. születési súlyú csecsemő sínhordása mennyire összehasonlítható  egy 6 hónaposan kezelést kezdett 8-10 kg-os csecsemővel, vagy egy erősen hipotón baba 17 hónapos járáskezdése egy “koraérett":-)), járóképes 9 hónaposéval… De végülis a protokoll azért van, hogy indokolt esetben el lehessen térni tőle, tehát érdemes ezt meghatározni.  Alapesetben a kezelés menete a következő:

I.  Gipszelés kezdése 3-4 hetes korban, a gipszelés időtartama átlagosan 6 hét 
II. Achillotomia 9-10 hetesen
III. Gipszelés Achillotomia után (3 hét)
IV. Sínhordás kezdete

Ekkor a csecsemő 13-14 hetes
Optimális esetben a sínhordás kezdete 3 hónapos kor körül van, a sínhordás nálam a következőképpen néz ki, azaz erre számíthatnak ha gyermeküket kezelem: 

1. időszak:  folyamatos, minimum 23 óra sínhordás a gipszlevétel követő 3 hónapban
2. időszak:  6 hetes váltásokkal 1-1, 2-2, 3-3, 4-4 óra hordási szünettel jussunk el 1 éves korig a 16 óra hordásig
3. időszak: éjszakai és nappali alváskori hordás18 hónapos korig, illetve amíg a gyermek alszik nappal is
4. időszak: csak éjszakai hordás 6 éves korig 


Az ettől való eltérés számos tényező befolyásolja

- mozgásaktivítás: a sín nem csökkenti az aktivítást számottevően és bizonyítottan nem késlelteti a mozgásfejlődést, a gipsz késleltetheti, de az elhagyhatatlan. Ebben van a legnagyobb szórás. Az aktívabb gyermeknél hamarabb is szabadítunk fel időt, a passzívabb gyermekeket könyebben hagyjuk protkoll szerint 
- a korrekció sikeressége: a “nehéz” lábakat lasabban hagyja “szabadulni” a kezelőorvos
- a kezelés kezdő időpontja: egy 8 hónaposan kezelésbe vett gyermek egyedi elbírálásban kell, hogy
részesüljön 
- születési súly, fejlettségi állapot, izomhypotonia
- alapbetegség - ez a visszalakulásra való hajlamot határozza meg pl. arthrogryposisos, szindrómás, atípusos dongaláb biztosan szigorúbb hordást és lassabb hordási időcsökkentést jelent 

Az abdukciós sínezet méretezéséről

Több levelet és kérdést kaptam az abdukciós eszközök sínméretével kapcsolatban, amire szeretnék is reagálni. A kérdések mindig a sín kelleténél esetlegesen kisebb, rövidebb voltát firtatják.

 Az IOWA termék 1-2-3-as méretű sínekkel kerülnek kiszállításra, ami nem azonos a cipőcskék 000-s-tól kilences méretig tartó méretezésével, azaz egy sín méret több cipőméretet szolgál ki.A sín szélességét úgy kell megválasztan, hogy nagyjából a vállszélességnek feleljen meg. Ezt  a fenti  sín méretválaszték értelenszerűen nem tudja teljesen kielégíteni. A sín szűkebb voltának nincs olyan feltételezett vagy bizonyított káros hatása, ami miatt indokolt lenne az egész rendszer felülvizsgálata. A mozgásfejlődési elmaradásért, ha van ilyen, egész biztos nem a sín szélességének nem teljesen pontos mérete a felelős. Személyes véleményem szerint az alvásnál még komfortosabb is a kekenyebb sín.  Valóban az egyedi sínezetnél ( műanyag + aluminium), az eredeti Ponseti síneknél (Ponseti- Mitchell brace) és a hibrid megoldásoknál ( Tibax + műanyag) a sín mérete állítható, de ezekn megoldások mindegyikének van legalább  egy jelentős hátránya. Az egyedi sínek kifejezetten rigidek, merevek; a drága sínek - nehezen megfizethetőek; a TIBAX-ban nem lehet felállni stb. Emelett az IOWA sínekhez nincs is jelentős mennyiségű szabad sínkészletünk (bár beszerzés alatt áll)

Kérem ezekre a kontrollon kérdezzenek rá, mert egy 9 kilógrammos  6 hónapos gyermek (van ilyen!) nyilván  elgondolkodásra késztet minket is a sín méretet illetően.