2011. február 18., péntek

"Milyen csúnya volt a kisbabám dongalába..."

Nos ez az egyik legnehezebben megfogható kérdés. Ugyanis a csúnya, ronda, deformált stb. kifejezések kifejezik ugyan a szülők véleményét, erősen szubjektívek. Hasonló a helyzet a végeredménnyel  vagy az éppen aktuális állapottal is: ugye milyen szép lett a gyermekem lába doktor úr?
Nagyon nehéz ezekre a mondatokra megfelelően reagálni. Mint átlagember én is végigélem családom tagjai irányában az aggódást és biztatom/biztatnom kell a szülőt. Szakemberként azonban jól esne kiegészíteni  a mondatokat, néha legalább kritikus szemmel is reagálni rá.
Nos jó hír, hogy a dongaláb vonatkozásában van azonban olyan pontrendszer, amely képes leírni és ezáltal elégségesen objektivizálni a láb deformitásának mértékét. Ebből következik az hogy egy eleve magas pontszámú (értsd rosszabb) lábdeformitás irányában mások az elvárásaim mint egy minimalis eltérésnél.
Az egyik pontrendszer a Pirani-féle  a másik a Dimeglio-féle. Mindkettő alkalmas arra, hogy  osztályozzuk az eltérés súlyosságát. Ne csak a kinézetét, hanem a feszességét, rigiditását, korrigálhatóságát is. Két ugyanolyannak "kinéző" dongaláb között katagóriányi különbség lehet. Ez természetesen és alapvetően határozza meg a  prognózist.
Azoknak, akik szeretnék beleásni magukat a dongaláb részleteibe ajánlom  ezt a szakmai oldalt. Elsősorban azok látogassák, akik nem a felszínt akarják kapirgálni, hanem szeretnék  megérteni a deformitás és a  kezelés lényegét. Az anyag nagyrésze szakmai és anatómiai ismereteket igényel - de a képek például magukért beszélnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése